2015.11.19
Krónika 5. rész (egyházi törvény)
Megkezdte az egyházügyi törvény módosításának tárgyalását kedden a Ház.
Gulyás: a lehető legszélesebb körben biztosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését
Az alaptörvénnyel összhangban biztosítani kell a másokkal együttesen történő vallásgyakorlás jogát arra való tekintet nélkül, hogy az jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történik. Meg kell teremteni a vallás szabad gyakorlásának alkotmányos elvek szerinti szervezeti kereteit - hangoztatta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely. Hozzátette, rendezni kell továbbá az állam és a vallási közösségek közcélú tevekénységek terén való együttműködését, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által egyaránt elismert elvre, hogy az államot ebben a körben a vallási közösségek hitéleti tevékenységével összevetve bizonyos mérlegelési lehetőség illeti meg. Kitért arra, hogy a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a visszaélések megakadályozására is. Új elem a javaslatban - folytatta Gulyás Gergely -, hogy egyaránt vallási közösségként tekintenek valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, felekezetre vagy egyházra, függetlenül annak megnevezésétől vagy szervezeti formájától. Alapelvként rögzítik, hogy minden közös vallásgyakorlás céljára alakult, és e célból működő közösség jogi személyiség nélkül is jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. Kitért arra, hogy vallási közösségnek lesz tekinthető az is, ha két vagy három ember együtt imádkozik. Megmaradnak lehetséges szervezeti formaként a vallási egyesületek is, rájuk az egyesületi szabályok vonatkoznak. Ezeket már tíz tag is létrehozhatja, és ezt követően nyilatkozik arról, hogy vallási tevékenységet szeretnének folytatni. Ismertetése szerint ha egy közösségnek három évre visszamenőleg az évek átlagában legalább 400 személyi jövedelemadó felajánlása van, nyilvántartásba vett egyházként működhet, ha öt éven keresztül, az évek átlagában több mint 4000 felajánlása van, akkor pedig bejegyzett egyházként. Alapvető változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy állami részről nem az egyházak elismerése történik meg, hanem a bírósági nyilvántartásba vétel válik a jogi személyiség megszerzésének alapjává. Gulyás Gergely jelezte: a javaslat garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatályba lépésekor működő vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, valamennyi most bevett egyház, a bejegyzett kategóriába kerül automatikusan. Gulyás Gergely kiemelte: hosszas előkészítő munka előzte meg a törvényjavaslatot, amely a lehető legszélesebb körben kívánja biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, az állam semlegességét.
Kormányzati támogatás
Völner Pál államtitkár a kormány kiemelt jelentőségűnek minősítette a javaslatot, és jelezte, támogatják azt. Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához - rögzítette az államtitkár, aki emlékeztetett arra: az egyházügyi törvény hatályos rendelkezései több irányból váltottak ki kritikát. A mostani javaslat kedvezményes szabályokat állapít meg azon vallási közösségek esetében, amelyek a módosítandó 2011-es szabályozás miatt elvesztették korábbi egyházi jogállásukat, vallási tevékenységet végző szervezetként működtek tovább és most is szerepelnek e szervezetek nyilvántartásában.
Fidesz: a jogszabály hosszú távon rendezi az együttműködés feltételeit
Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy Magyarországon az állam és az egyház kapcsolata együttműködésre épül, a célok pedig változatlanok. Értékelése szerint a jogszabály-módosítás hosszú távon rendezi az egyházak jogi sorsát, az együttműködés feltételeit alkotmányosan és a nemzetközi jogi elvárásoknak megfelelően. Azt hangoztatta, hogy az államnak az anyagi támogatás szabályainak meghatározásakor figyelemmel kell lennie a vallásszabadsághoz való jog sajátosságaira, arra, hogy a közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a velük összehasonlítható vallási közösségekkel szemben. Szavai szerint érvényesülnie kell az állam világnézeti semlegességének. Azt is megfogalmazta, hogy hatékonyan kell fellépni az úgynevezett bizniszegyházak visszaélései ellen, ki kell szűrni a nem vallási tevékenységeket, s az állam felelősségére az Alkotmánybíróság is rámutatott. A kormánypárti képviselő üdvözölte a közfeladatokban kiemelt terheket vállaló egyházak különleges stratégiai partnerségi lehetőségeit.
MSZP: közös megoldásra kell törekedni
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka olyan szabályozást szorgalmazott, ami minden felekezetnek biztosítja a szabad vallásgyakorlást, nem diszkriminatív és biztosítja a működés feltételeit. A korábban tartott ötpárti egyeztetésre utalva szóvá tette, hogy a javaslaton nem köszön vissza az ottani konstruktivitás, ezért módosító javaslataik megfontolását kérte. Az ellenzéki politikus pozitív változásként értékelte, hogy nem az Országgyűlés, hanem a bíróság bírálja el, mely egyház felel meg az objektív szempontrendszernek. Jelezte ugyanakkor, hogy a komoly karitatív tevékenységet folytató kisebb egyházak hátrányba kerülhetnek. Bárándy Gergely szóvá tette azt is, hogy a parlament mulasztásban van a jogszabály elfogadásával, a törvényjavaslatban pedig több szerkesztési hibát talált. A képviselő közös megoldásokat sürgetett.
Forrás: MTI