2015.12.08
Krónika 6. rész (földbérlet, napirend után)
A fideszes Győrffy Balázs javaslatának tárgyalásakor a parlamentben az ellenzéki képviselők azt hangsúlyozták, hogy az indítvány egyszer már szerepelt az Országgyűlés előtt, de nem kapott elegendő többséget.
LMP: a gazdák nem követelték a licitet
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka azt mondta, a kormányzat kitalálta, hogy magánosít 380 ezer hektárt, majd megbukott a privatizációs terv. Kiderült, hogy az uniós tagállamok állampolgárai is vásárolhatnak földeket, amiket Magyarországon főleg a tőkeerős gazdálkodók tudnak megvenni - fogalmazott. A legnagyobb hazugságnak az indoklást nevezte, amelyik szerint a gazdatársadalom követeli a földlicitet, mert a meghirdetett területek negyven százaléka nem kel el, a maradék nyolcvan százaléka pedig a kikiáltási áron megy el - sorolta a képviselő. Hangsúlyozta, hogy a most tárgyalt téma már korábban a parlament elé került, de akkor nem kapott elegendő támogatást, most viszont egy kiskaput kihasználva megpróbálják visszahozni - jelentette ki. A javaslatot korábban nem az együttműködés hiánya miatt nem fogadták el, hanem azért, mert a parlamentben az egymástól teljesen eltérő ideológiájú ellenzéki pártok egyetértettek abban, hogy mi a nemzet érdeke és megpróbálták megmenteni a földeket attól a kizsákmányolási lehetőségtől, amit a kormányzat a földprivatizációval teremtett meg - jelentette ki
Kormány: az átruházás miatt nem kell alkalmazni a birtokmaximumot
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők egy olyan témáról beszélnek, amelyről korábban parlamenti vitanapot is tartottak. Az államtitkár kijelentette, hogy a szerződésátruházás új szabályozása nem jár azzal, hogy a korábbi haszonbérlővel szemben automatikusan alkalmazni kellene a birtokmaximumra vonatkozó következményeket.
Jobbik: a jogszabály megkerülésével hoznak törvényt
Lukács László György (Jobbik) szerint úgy látszik, hogy ha vannak jogszabály megkerülésével kötött szerződések, akkor lehetnek jogszabály megkerülésével hozott törvények is. A kétharmados törvényjavaslat megbukott, amit úgy kell értelmezni, hogy ha nincs kétharmados támogatottság a parlamentben, akkor az nincs meg a társadalomban sem - fogalmazott. Most viszont kreáltak egy jogszabályt, annak érdekében, hogy kétharmados többség nélkül is lehetőséget adjanak az átruházás során a bérleti viszonyok megváltoztatására - közölte.
MSZP: nem tisztességes kerülőutakat keresni
Gúr Nándor (MSZP) úgy fogalmazott: nem tisztességes, ha kerülő utakat próbálnak keresni egy olyan törvényjavaslat megvalósításához, amelyik kétharmados többséget igényelt volna, de elbukott. A lehetséges indokokról beszélve azt mondta, a régi barátok "kiestek a kosárból", ezért meg kell büntetni őket.
Jobbik: alaptörvény-ellenes pontok
Staudt Gábor (Jobbik) szerint a korábban megkötött és bagatell áron kiadott földek helyzetét valamilyen módon rendezni kell, de a kormány által javasolt megoldás a vidéki, tőkeerős gazdálkodással nem foglalkozókat vonzza be. Hozzátette: bizonyos passzusok alaptörvény-ellenesek lesznek, a termőföld hasznosításának feltételeit ugyanis az alaptörvény határozza meg. Kifogásolta a visszamenőleges hatályt is, ez még kétharmaddal sem szabályozható. A szerződés-átruházást érintő pontok szintén nem megfelelőek. Hozzátette: így nem tudnak olyan szabályt alkotni, mert vagy az alaptörvénnyel megy szembe, vagy a Ptk. alapján lehet bíróság előtt megtámadni. Számtalan per indulhat, illetve alkotmányjogi panasz érkezhet - jegyezte meg.
LMP: "kóklerkedés és szétbarmolás" jellemzi a javaslatot
Sallai R. Benedek (LMP) közölte: "kóklerkedés és szétbarmolás" jellemzi az előterjesztést. Szerinte a kormányzati oldalon tudják, ez elfogadhatatlan, jogszerűtlen és támadható. Azt kérdezte, a kis- és közepes gazdálkodók alatt kit értenek? Ha ezt meghatároznák, világos lenne, mit is akarnak képviselni. A javaslat teljes mértékben gazdaellenes - mondta, hozzátéve: a gazdák számára az, ha megkötnek egy földhaszonbérleti szerződést és ahhoz fejlesztéseket kapcsolnak, kiszámíthatóságot jelent, és az a jó, ha ebbe a tulajdonos nem tud később belenyúlni. A jó erkölccsel, jogszabályi normákkal ütközik, a szakmaisággal szembe megy a javaslat, azt nem tudják támogatni.
Fidesz: nem alaptörvény-ellenes
Győrffy Balázs (Fidesz) azt mondta: a szocialisták 130 állami gazdaságnak ütöttek a fenekére. Az új tulajdonosnak nem adják meg a lehetőséget, hogy felmondják a szerződést - jelezte a kormánypárti politikus, aki kitért arra is: 2002 és 2010 között legalább annyi föld cserélt gazdát, mint most, és akkor bárki vehetett földet, nem voltak megkötések. Kiemelte: a családi gazdaságok bebizonyították, hogy életképesek. Annál a cégnél ugyanakkor, amelyik több ezer hektárnál nem tud piaci körülmények között eredményt elérni, menedzsment-problémák vannak - tette hozzá. A kétharmados törvényekre vonatkozó felvetésre azt mondta: a szocialisták csúfos mókát űztek az önkormányzatisággal, és bár elhiszi, Gúr Nándor sok mindenhez ért, de az agrárium árképzéséhez biztos nem. Szerinte a javaslat nem alaptörvény-ellenes.
Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.
Napirend után
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a hazai szlovén nemzetiség történelmét és hagyományait tekintette át, és a Rábavidék gazdasági fejlesztése mellett foglalt állást. Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a kunhegyesi járás egészségügyi mutatói messze a legrosszabbak és több halálozási ok statisztikai listáját vezeti.
Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a Ház hétfőn folytatja munkáját.
Forrás: MTI / Fotó: Máthé Zoltán