2016.11.18
Lázár János: súlyos vita lesz a kvótákról
Súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
Lázár János megerősítette: Magyarország elutasítja a kötelező mechanizmust, azonban egyelőre nem áll győzelemre. Többségben vannak azok, akik a kötelező kvótákat tartják a helyesnek - jegyezte meg. Egyúttal fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban. Ebben a biztos egyebek mellett azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez emberjogi tartalmában erőteljesen aggályos - fejtette ki. A tárcavezető közölte azt is, hogy Magyarország kész felülvizsgálni az unió kohéziós politikáját, ugyanakkor értékelése szerint a pénzek elvonásával kapcsolatos nyomásgyakorlási kísérletek az amerikai elnökválasztás óta "gyengébb lendülettel jönnek". Mint mondta, a források nem szolidaritásból, hanem gazdasági együttműködésből fakadnak, Magyarország a csatlakozással több gazdasági jogáról lemondott. Lázár János beszélt arról is, hogy a Törökország és EU közötti megállapodás bizonytalansága miatt a határvédelem felértékelődik, ma már konszenzus van a határvédelem megerősítéséről a balkáni útvonalon. Megjegyezte azt is, hogy a kormány legnagyobb sajnálatára Hegyeshalomnál egy határátlépési pont létesült "egy zacskó formájában, amit egy vázra húztak fel az osztrák határőrök", azonban napi egyeztetésben vannak az osztrák miniszterekkel annak érdekében, hogy az ellenőrzés ne zavarja meg az Ausztriában munkát vállaló magyarok napi határátlépését.
A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás. Tudatta továbbá, hogy december 6-7-én kihelyezett ülést tart a kormány, a 2018-as választásra felkészülve áttekintik a következő másfél év feladatait, és összegzik az elmúlt hat évet. A kormány döntései között említette, hogy jóváhagyták, hogy a honvédség létszáma 1400 altiszttel emelkedjen, a honvédelmi miniszter pedig decemberben javaslatot tesz a honvédség 2018 és 2028 közötti, új 10 éves fejlesztési tervére. A tárcavezetőt kérdezték Ghaith Pharaon szaúdi üzletember vízumáról is. Azt felelte: a témában illetékes valamennyi hatóság és szakszolgálat részletes tájékoztatást adott a kérdésről a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, amelyen a testület MSZP-s elnökén, Molnár Zsolton kívül nem vett részt más ellenzéki tag. Meggyőződése, hogy a beléptetésben részt vevő állami szervek körültekintően és szabályosan jártak el és védték az ország nemzetbiztonsági érdekeit - mondta. Az ujjlenyomat-vétel elmaradását firtató felvetésre pedig azt válaszolta: hogy ez nemcsak azon múlik, hogy vesznek-e tőle, hanem azon is, hogy van-e neki egyáltalán. Megjegyezte: vannak, akik nem tudnak ujjlenyomatot adni, ő maga is ilyen.
Megkérdezték a hazai paramilitáris szervezetek aktivitásáról is. Azt válaszolta: a Jobbik támogatásával ennek 2006 és 2010 között volt egy felfutása, s ebben az akkori kormánynak van felelőssége. A kormányváltás után visszaállították az állami erőszakmonopóliumot, ezek a szervezetek ma nem jelentenek valós nemzetbiztonsági kockázatot, nincs mögöttük tömegbázis. A Magyar Nemzeti Arcvonalnak hét aktív tagja volt az elmúlt hónapokban - fejtette ki. Jelezte azt is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén meghallgatták a titkosszolgálatokat a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében, azonban - bár sok kérdésre van válasz - amíg a rendőrség belső vizsgálata nem zárul le, addig részletekbe nem bocsátkozik.
Forrás: MTI / Fotó: Máthé Zoltán