Ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással
2018.03.16
Ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással
Európában 1848-hoz hasonlóan ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással, és az április 8-i választás tétje az, hogy Magyarország bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé válik-e.

Az április 8-i választások tétje és 1848 márciusának idusa között párhuzamot vonva a miniszter azt mondta: most is a fő kérdés a nemzeti függetlenség.

"A birodalom meg akarja mondani nekünk, hogy hogyan éljünk, kivel osszuk meg a településeinket, a szülőföldünket, a hazánkat. A nemzet azonban úgy tartja: semmit a magyarokról a magyarok nélkül, semmit az európai népekről és nemzetekről az ő döntésük nélkül. Mi a nemzetállamok, a területi autonómiák, szuverén nemzetek és népek Európájában hiszünk" - szögezte le a Fidesz politikusa.

Lázár János a székelyföldi város főtérén összesereglett ünneplő tömeg előtt rámutatott: a Fidesz-KDNP számára előbbre való a székelyföldi autonómia ügye, mint az idegen vallású és idegen szokású gazdasági bevándorlók anyagi támogatása, ami a baloldali és liberális ellenzéket foglalkoztatja.

Kifejtette: a kormánypártok folytatni akarják nyolc éve megkezdett nemzeterősítő politikájukat, amelynek nyomán egymillió új magyar állampolgárral lett erősebb a nemzet, és megtízszereződött - a 2009-ben juttatott 9 milliárd forintról csaknem 100 milliárdra nőtt - a nemzetpolitikára fordított összeg.

"Az elért eredmények azt mutatják meg igazán, mennyi tervünk kerülne veszélybe a jövőben, ha az április 8-i választásokból a nemzetei önrendelkezés megcsonkítását támogató politika kerülne ki győztesen" - figyelmeztetett a miniszter. Hozzátette: az oktatás, hitélet, az egyház támogatása után a következő ciklusban már a gazdaságfejlesztésre szeretnének összpontosítani az elszakított területeken, mert "minden autonómia a gazdasági önállósággal kezdődik".

Lázár János rámutatott: a magyarok olyanok Európának, mint a székelyek a magyarságnak: védik határainkat, elválasztanak, de össze is kötnek kultúrákat.

Magyarország kész vállalni a centrális, közvetítő szerepet, amelyre földrajzi fekvése is alkalmassá teszi - tette hozzá. "Magyarországnak Kelet-Közép-Európa főterévé kell válnia, románok, szerbek, ukránok, és a többi itt élő nép agorájává, találkozási ponttá, a közös érdekérvényesítés centrumává" - jelentette ki. Úgy vélekedett: ha a térség népei egymással harcolnak, akkor Európa nagyhatalmai megosztják őket és uralkodni fognak felettük, ha viszont együttműködnek akkor az ellensúlya, egyenrangú tárgyalópartnere tudnak lenni az úgynevezett Nagy-Európának is.

Április 8-án dől majd el, hogy Magyarország - centrális helyzetével és szerepével - bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé, mások számára is követhető és követendő példává válik-e, vonta le a következtetést a miniszter.

"Ha (a választásokon) a nemzeti függetlenség voksai kerülnek többségbe, akkor Magyarország megmaradhat magyarnak, a Székelyföld megmaradhat székelynek, Európa megmaradhat európainak: ez a tét" - jelentette ki Lázár János.

A miniszter végezetül Kossuth Lajos intelmére figyelmeztetett, aki szerint az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs föltámadás. "Ne legyünk öngyilkosok április 8-án, ezt üzeni nekünk 1848 márciusának idusa" - zárta a - háromszéki ünneplők hosszú tapsát és éljenzését kiváltó - beszédét a magyar kormány képviselője.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egyebek mellett arról beszélt: a székelyek is aggodalommal figyelik az Európa nyugati részén zajló népességcserét.

"Mi itt Háromszéken teljes mértékben támogatjuk azt, hogy Magyarország jövőjéről a magyarok döntsenek, mert mi már megtapasztaltuk a betelepítési kvóták eredményét" - mondta a polgármester, az etnikai arányokat megváltoztató erdélyi betelepítésekre utalva.

Antal Árpád beszédében a magyarság évezredes kárpát-medencei jelenlétének, a vallásszabadság 450. és az 1848-as forradalom 170. évfordulójának, a Székelyföld Románia részeként eltelt száz évének következtetéseit summázta.

"Az elmúlt száz év során a román adminisztráció bebizonyította, hogy nem képes vezetni Erdélyt. Nem a Kárpátokon-túli régiók emelkedtek Erdély szintjére, hanem Erdélyt züllesztették le a Balkán szintjére és sajnos ennek Székelyföld is áldozata, mert fejlődését a mai mapig bojkottálják" - mondta Antal Árpád.

A székelyeknek joguk van szabadon élni, ami a 21. században az autonómiával valósítható meg, ami nem a Romániától való elszakadást jelenti - hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere.



Forrás: MTI / Baranyi László / Fotó: Veres Nándor

Kiadó: FMS Online media
Szerkesztőség: maihirlap@maihirlap.hu
Értékesítés: sales@fmsonline.hu
Médiaajánlat