Béres Ilona és Fodor Tamás a Magyar Színházban​

Ionesco életvégi tragikus tréfájában A székekben találkozik színpadon először Béres Ilona és Fodor Tamás.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy két olyan színészlegenda talál most egymásra a Magyar Színház színpadán, pontosabban a Sinkovits Imre Színpadon, akik talán csak tényleg erre a lehetőségre vártak, hogy összegezzék színészi és színházi tapasztalataikat.

Fodor Tamás és Béres Ilona ​egymástól eltérő utat járt be. Fodor Tamás az alternatív színházak felől​ érkezett​, színészként, rendezőként, színházalapítóként (még szinkronrendezőként is) működött az évtizedek alatt, míg Béres Ilona a hagyományos kőszínházi karrierjéből kirándult időnként az alternatív irányba, óriási érdeklődéssel kísérve.

Ionesco: A székek tragikus tréfája lehetőséget ad a két művésznek arra, hogy maró öniróniával és humorral mutassák meg mindazt, amit az ő életkorukban a színházról, az életről, a párkapcsolatokról, a társakról, a világról - ne szépítsük, mirólunk - tudniuk lehet.

A székek​,​tartalmát tekintve egy öreg házaspárról szól, akik egy tenger övezte kis sziget tornyában élnek​,​és a férfi a nagy és végső életigazságát még utolsó erejével megosztaná a világgal. A világ erre csak a maga módján vevő. A kinyilatkoztatásra érkező vendégek láthatatlanok​,​és csak a színpadon elszaporodó székek száma jelzi, hogy egyáltalán vannak. ​A darab mulatságos, elgondolkodtató és megnevettető.

Az előadás rendezője Szabó K. István.



Forrás: kultur24.hu