A kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették fel
2019.02.26
A kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették fel
A kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből - jelentette ki az igazságügyi miniszter Budapesten hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen.

Trócsányi László azt mondta, pontos számokat nem tudnak, hiszen a rémtettek egy részére még mindig nem derült fény, de a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni. Közölte, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki "a torz jogrendszer" felhasználásával. A meggyilkoltak száma azonban jóval nagyobb volt - hangoztatta.

A kommunisták a börtönévekkel sem "fukarkodtak": legalább 7-8 millió hónap szabadságvesztésre ítéltek magyar embereket - mondta a miniszter.

Trócsányi László úgy folytatta, hogy az internálótáborok áldozatai előtt is tisztelettel adóznak. Ők szintén a kommunizmus elszenvedői, akik életük évtizedeivel fizettek.

Azokra is gondolni kell továbbá, akiknek a magánéletére tette rá a rendszer a "jeges kezét" - sorolta. Úgy fogalmazott: a kommunizmus áldozatának tekint mindenkit, akinek félnie kellett a hatalomtól.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a meggyilkoltaknak csak az életben maradt emberek állíthatnak emléket, és köszönetet mondott azoknak, akik áldozatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma szabad világ legyen.

Nem csupán egyes emberek, közösségek váltak azonban áldozattá, hanem Magyarország is így járt: kútba dobták jogállami értékeit, meghamisították kultúráját, történelmét - jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette: az élet és a társadalom minden területén a jogfosztottság lett úrrá, megtört sorsok szegélyezték a kommunisták útját. Bár a rendszer idővel lazult, a jogtiprást valójában soha nem engedte el, még az utolsó évekre is jutott politikai elítélt.

A miniszter azt mondta, hogy olyan világban akarnak élni, ahol a kölcsönös tisztelet alapján ez az emléknap nemcsak Kelet-Közép-Európa ünnepe, hanem Európa egészéé.

Az igazi európai egység akkor valósul majd meg, ha azok is átérzik a magyarok fájdalmát, akik csupán kívülről nézték a szenvedésüket - hangoztatta Trócsányi László, aki szerint nem elég emlékezni: emlékeztetni is kell.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kijelentette: elkeserítő, reménytelennek tűnő állapot, hogy halottak és szabadságuktól megfosztottak millióinak, megalázottak és megszomorítottak százmillióinak dokumentált sorstörténete ellenére ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában, sőt, a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban.

Kiemelte, hogy napjainkban az Európai Bizottság elnöke nem veszíti el azonnal az állását, ha Marx-szobrot avat abban a Németországban, amelynek fővárosát nem is olyan régen még fallal választották ketté a kommunisták.

Úgy fogalmazott: elutasítják azt a demokráciafelfogást, amely tárgyalópartnereknek tekinti a tömeggyilkosok szellemi utódait, és ennek a szemléletnek a képviselőit gondolatban oda helyezik, "ahová valók: a történelem szemétdombjára".

Ha kínzás és kivégzés nincs is már, letartóztatások még előfordulnak, miközben a sajtóból egyre inkább eltűnik a sokszínűség, főként Nyugaton - hangoztatta.

A kommunizmust jellemezve Schmidt Mária megemlítette, hogy egy párt, egy irány, egyetlen világmagyarázat volt. Kivégzőosztagok, munkatáborok, titkos besúgói hálózat, kínzás, a gondolat- és sajtószabadság teljes hiánya, az egyházak üldözése, politikai foglyok, osztályharcos tanítás már az óvodától, tervgazdálkodás és a hiánycikkek állandósága, négyévenkénti szavazások az igazi választás legcsekélyebb lehetősége nélkül, diktatúra, szűnni nem akaró vastaps, reménytelenség, öngyilkosság, Gulág - sorolta a rendszer sajátosságait.

A főigazgató szerint a kommunizmust csak azért élték túl a magyarok, mert van bennük valami elpusztíthatatlan: a szabadság iránti vágy, a hit, az ősök szeretete, a hagyomány tisztelete.

"Kis testvéréhez", a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is hétköznapi gyakorlattá tette az emberek megbélyegzését, kínzását, meggyilkolását - mondta.

A "kommunista hazugságok kártyavára" éppen harminc éve omlott össze, azonban "nem magától: mi romboltuk le" - jelentette ki Schmidt Mária.

Úgy fogalmazott, hogy még a bátrak közül is sokan behúzták a nyakukat, amikor egy 25 éves fiatalember "hazaküldte a ruszkikat" Nagy Imrének és társainak újratemetésén.

Az emléknap olyan, mint egy gyilkos vírus elleni oltóanyag, amely immunissá teszi a totális diktatúrák mérge ellen a mostani nemzedéket, valamint az elkövetkezendő generációkat. Százezrek szenvedéséből állt össze a vakcina - tette hozzá.

Schmidt Mária azt üzente Budapestről, hogy Európa egészének kigyógyítására elég a magyarok oltóanyaga.

A beszédek és a rövid zenés műsor után arra szólították fel a résztvevőket, hogy gyújtsanak gyertyát a Terror Háza Múzeum falánál.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.



Forrás: MTI / Fotó: Szigetváry Zsolt

Kiadó: FMS Online media
Szerkesztőség: maihirlap@maihirlap.hu
Értékesítés: sales@fmsonline.hu
Médiaajánlat