2020.11.10
Merkel: az iszlamista terror nem vallások ellentétére épül
Az iszlamista terror nem vallások ellentétére épül, leküzdéséhez pedig a biztonsági és büntetőjogi szempontok mellett a társadalmi vetületet is figyelembe kell venni - mondta Angela Merkel.
A francia államfővel, az osztrák kancellárral, a holland miniszterelnökkel, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetőjével folytatott online megbeszélés után tartott tájékoztatón kiemelte: egyetértettek abban, hogy az iszlamista terror nem az iszlám vallás és például a kereszténység ellentétén alapul, hanem arról szól, hogy "a demokratikus társadalom modellje terrorista és antidemokratikus magatartással" szembesül.
Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem muszlimok és keresztények, hanem "a civilizáció és a barbárság" ellentéte húzódik meg az iszlamista terror mögött.
Angela Merkel aláhúzta, hogy a terrorizmussal szemben a legnagyobb határozottsággal fel kell lépni, méghozzá nemzeti szinten és európai összefogással is. Ehhez elő kell mozdítani egy sor európai uniós ügyet, köztük az új schengeni be- és kilépési regisztrációs rendszer fejlesztését.
"Tudnunk kell, hogy ki lép be a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetbe, és ki távozik" - mondta Angela Merkel.
Hozzátette, hogy az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem "társadalmi dimenzióját" is szem előtt kell tartani.
Ösztönözni kell a párbeszédet a muszlim közösségekkel, és hitszónokaik képzését be kell illeszteni az oktatási rendszerbe. Ezt szolgálja Németországban az úgynevezett iszlám konferencia - a szövetségi kormány és muszlim vallási és társadalmi szervezetek állandó egyeztető fóruma - és az állami imám- és muszlim hitoktatói képzés kiterjesztése - mutatott rá a kancellár.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a muszlim közösségek lelki vezetőinek és hitoktatóinak állami finanszírozású és állami felügyelet mellett működő képzésének jelentőségét emelte ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta, hogy a megelőzés "a legjobb fegyver", ezért fokozni kell a lehetséges elkövetők radikalizálódásának megakadályozását célzó erőfeszítéseket.
A testület még novemberben bemutatja a társadalmi integráció előmozdítására szervezett új kezdeményezéseit - mondta.
Hozzátette, hogy a bizottság december 9-én terjeszti elő a terrorizmus elleni küzdelemről szóló új javaslatait, 2021 májusában pedig bemutatja a schengeni övezet működésének reformjáról szóló tervét.
Hangsúlyozta, hogy az EU a szabadságot az egész világon egyedülálló teljességben biztosító térség, de "nincs szabadság biztonság nélkül", ezért a külső határ ellenőrzését is meg kell erősíteni.
Ezt emelte ki Emmanuel Macron francia államfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki arról is szólt, hogy törekedni kell az iszlamista terrorizmus ideológiai alapjainak felszámolására, vagyis szembe kell szállni a "politikai iszlámmal".
Hozzátette, hogy jobban szemmel kell tartani a közel-keleti válságövezetekből visszaérkező közveszélyes iszlamistákat és támogatóikat.
Ez EU-szerte több ezer embert jelent. Nagy részük szabadságvesztés büntetését tölti, de az a "szomorú valóság", hogy sokan hamarosan szabadulnak. Ezek az emberek annyira veszélyesek, mint a "ketyegő időzített bombák", ezért akár a szabadságjogaikat is korlátozó megfigyelés alá kell vonni - mondta.
Emmanuel Macron aláhúzta, hogy "realista" megközelítéssel kell viszonyulni a menekültügyi rendszerhez.
Így szembe kell nézni azzal ténnyel, hogy előfordulnak visszaélések a menedékjoggal. Sokan érkeznek embercsempészek szervezésében az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával olyan országból, amelyben nincs háború vagy más tényező, amely indokolná a politikai menedékjog megadását. Ezt a jelenséget az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem jegyében is vissza kell szorítani - fejtette ki a francia államfő.
Forrás: MTI